Most (még) nem fejezettel érkeztem azt majd remélhetőleg holnap vagy vasárnap fogom hozni, most azonban teljesen mással próbálkoztam! Nem írtam még verset de valamiért elkezdtem leírni azt amit gondoltam. Nem tudom mennyire lett jó! Döntsétek el ti : )
Egyszer régen
Egyszer régen
Gyermekkorom
esztendejében,
Valaki a
csillagos ég alatt,
Harmatos
virágot szagolgat.
Barna haja
csillog a fényben,
Sötét bajsza
nem látszik az éjben.
Ruhája ütött
kopott régi már,
De ez engem,
egy cseppet sem bánt.
Mosolyát nekem
küldi
Szép szemeit
rám mereszti
Altatódalt
dúdol, melyet én is ismerek
Így
végigjátszom fejemben a rímeket.
Valóságnak
tűnő képeket hoz elő
Amelyek
megmosolyogtatnak engem épp úgy, mint őt.
Kezeink
összeérnek
Szikrákat
szórnak.
Szerelmes
pillantást engedünk egymásnak
Ajkaink
mosolyra, majd csókra sóvárognak.
Édes ajkai
ritmusban az enyémekkel
Mégis külön
utakon járnak a sötétség mezejében.
Maréknyit
szakítok a fűből mellettem
Számolgatom a
szálakat kedvtelen.
Hangulatom s
jókedvem lankadni látszik
Szívem mégis
gyors tamtamot játszik.
Szia Petra!
VálaszTörlésNagyon jó lett, tetszik.
Akármit is irsz az tökéletes.
Gratulálok. :)
Ûdv Cézár!